2014. 01. 25. ... az utolsó bejegyzés dátuma ezen az igen kis egyszerű blogon. Most lesz januárban 5 éve, hogy az utolsó kis szösszenetet írtam. Annak a témája 2 gyerek szürreális kis érzelmi kapcsolata volt. Az érdekessége az egésznek, hogy ma rá írtam erre a hölgyre, hogy milyen jó lenne…

….Akár így is kezdődhetne egy magyar népmese, vagy talán még egy dél-amerikai legendába is elférne eme ifjú. Nem kockáztatok nagyot, ha azt mondom, mindannyian a szüleink gyerekei vagyunk. Akár tetszik, akár nem, ez így van. Én például személy szerint apámé, meg anyámé.…

Neeeeeem. Nyugi. Nincsen baj. Megvagyok, csupán kicsit ellustultam és nem jelentkeztem. Csupán akkor rémültem meg egy csöppet amikor lenéztem zuhanyzás közben és ezzel a kis állatkával néztem farkasszemet, de természetesen nincs semmi bajom. Ahogy ti, én is átléptem a 2014-es…

Értem én, hogy az elmúlt 4 meccsen nem sikerült, de most megverjük a Brazilokat. Borzasztóan kezdtünk, de félidő van és már csak 1-el mennek. Fordítunk. Ennyi. Itt Chilében ebédidő van, a házi-néni nagyban főzi az ebédet. Valamilyen állat lesz az biztos. Az is fix, hogy barna…

Rendesen bepörgött minden. Durva, nem fogjátok elhinni, de itt vagyok. (Nem a Szimler Bálint féle...ez inkább ilyen Apjokos "itt levés") Szóval jó sok idő eltelt azóta, mióta múlt héten jelentkeztem, de zajlottak az események így nem volt nagyon időm leülni hozzátok. (Na…