Neeeeeem. Nyugi. Nincsen baj. Megvagyok, csupán kicsit ellustultam és nem jelentkeztem. Csupán akkor rémültem meg egy csöppet amikor lenéztem zuhanyzás közben és ezzel a kis állatkával néztem farkasszemet, de természetesen nincs semmi bajom. Ahogy ti, én is átléptem a 2014-es esztendőbe. Remélem mindenkinek jól teltek az ünnepek. Itt egy kicsivel mérsékeltebb az őrület mint otthon, ez az egy biztos.

Mielőtt azonban az ünnepekről beszélnénk, kicsit lessünk bele a helyi posta életébe. Legutóbbi bejegyzésem után egy nappal (december 19-én) kicsit megkésve bár, de feladtam 2 levelet a családnak. Persze tartjuk a kapcsolatot online, de azért gondoltam örülnének egy kis meglepetésnek. Lonquimayban egy posta üzemel a város túlsó végében. (Átérni a városon gyalog legalább 15 perc...PARA) Már amikor benyitottam kicsit gyanús volt a helyzet. Nem mondanám, hogy telt ház lett volna, sőt mire a rendkívül antipatikus nénike elővánszorgott valahonnan hátulról, legalább 5 percet vártam már. 2 borítékot kértem a leveleknek. "Ez posta. Itt nincs boríték. Boríték a vegyesboltban van." Jojo....én voltam naiv lássuk be. Már miért lett volna boríték a postán. Nincs gond irány a vegyes bolt, majd vissza a postára. A napi edzés meg is volt. Megcímzem a két borítékot. "Szimpatikus" hölgy kérdése: "Simán, vagy elsőbbségivel?" A "sima" egy szolid hónap lett volna, az "elsőbbségi" csak 15-20 nap. Utóbbit választottam. Miután elhagytam a postát és sétáltam hazafelé megnéztem a két igazolást. Az egyik rendben volt: Budapest, Ungria. A másik: Altenmarkt, Australia (????!!!!) Fordultam is vissza, csak megkérdem ez így rendben van-e. Nénike először nem volt hajlandó megérteni, hogy Austria és Australia nem ugyanaz, majd jelezte, hogy ő azt már bedobta a ládába, de ne aggódjak jó helyre fog menni. Átléptük a 20. napot és se Budapestről, se Altenmarktból nem kaptam pozitív visszajelzést. Arra jutottam, bár meg van a valódi levelezés szépsége, nem mindig érdemes ezt választani. Australia......Vágom.

23-án nagy mikulás buli volt a város főterén. kicsit olyan volt mint nálunk egy jó solymári búcsú. A túlsúlyos, full leizzadt, rózsaszín inges fószer mikulás sapkában, a DJ a tér közepén, vagy az enyhén creol mikulás bácsi mind mind tartozékai voltak eme kis hangulatos ünnepségnek. Ahogy a vattacukor, vagy a tömegverekedés az ajándék labdákért szintén. A gorillát és a múmiát akik a mikulás segédei voltak nem igazán tudtam hova tenni, de ez valószínűleg az én képzeletem begyepesedettségét támasztja alá. 24-én dél körül útra kelt az egész "család". Irány Concepcion. Egy laza 6-7 órás utazás. Itt tanul a középső gyermek és mivel 23-án és 26-án is vizsgái voltak nem ő jött haza, hanem a család huppant hozzá. Ha már szóba került itt 24-én fél munkanap van, 25. szabadnap és 26. már teljes munkanap. Elég sokat dolgoznak az itteni népek. Az is érdekes például, hogy hétvégén szombat-vasárnap is nyitva van minden. Vasárnap talán csak délután 6-7-ig amúgy mindennap este 8-9-ig nyitva vannak. Itt ez a normális. Karácsony este pulyka vacsora volt. Kb. olyan volt mint egy gyengébb hálaadás az Államokban. Éjfélig vártak, majd jött az ajándékozás. mindenki kapott valami apróságot. 1-1 ruhadarabot vagy ilyesmit. Itt nincsenek őrült költekezések, őrült nagy ajándékok. (Ha a polgármesteréknél nem, akkor gondolom máshol sem.) Én is kaptam egy csomagot. Egy kalap volt benne. Egy rendkívül finom darab, de nem tervezem egyenlőre felavatni, kivárom a megfelelő alkalmat...(?!)

Másnap már utaztunk is vissza Lonquimayba. Ez a karácsony leginkább utazással telt. Egy jó halászlevet azért bebírtam volna nyomni. Jha igen, nem is mondtam, itt csak műfák vannak, elég elkeserítő. Nincsenek is nagyon fenyők, de amúgy is tiltva van, hogy kivágják őket. Kicsit lehangoló, de valahol érthető is. Az elmúlt hetekben volt lehetőségem betekintést nyerni a helyi fiatalság "bulizási szokásaiba". Találkoztam a régi ismerősökkel, akikkel anno 11-12 éve együtt síeltünk. Furcsa de nem csak én, ők is nőttek. Az első "buli" egy mezőn zajlott. Amikor a drótkerítésen próbáltam átvergődni magam azért megkérdeztem, hogy ez legális-e. Nyilván nem kell válaszoljak. Kb. 12 szőrös férfiú és 2 leányzó vett részt az eseményen. A buli ivásból állt. Pisco, Piscola, Pisco. Kb így nézett ki a menü. A helyi alkohol melyet kólával vegyít a fiatalság ez a Pisco. Ez egy színtelen, vagy enyhén sárgás színű szőlő pálinka, amit Peru és Chile borászrégióiban termelnek. Spanyol telepesek kezdték el termelni a 16. században, ma már mindenhez ezt isszák. Hmm...nem egy Bacardi, de azért csak lenyomom ha le kell. Be kell illeszkedni, nem szabad, hogy azt gondolják rossz vendég vagyok. A második este már egy kertben mulattam egy újabb brigáddal. Itt nincsenek szórakozóhelyek. A fiatalok összejönnek és isznak. Ez a hétvégi program.

Lonquimay album

A szilvesztert Temucoban töltöttük. Az éjfél itt családi biznisz. A szórakozóhelyek nincsenek is nyitva, hiszen ilyenkor mindenki családi vacsorával köszönti az új évet. Utána persze beindul a dolog. Hajnali 2:00-kor nyitott az a szórakozóhely ahova mi mentünk és reggel 7:00-ig tartott a buli. Ez is kicsit más, de persze működőképes eseménylánc. Alig hevertem ki az előző éjszakát, 2-án már Puconba mentünk. 4 órára található Lonquimaytól ez a kis "party-város", ami ráadásul parti is, hiszen egy csodaszép tó partján fekszik. Sőt, a Vulcan de Villarica lábánál terül el. A tópart nem homokos, hanem fekete kavicsok borítják. Messziről mocskosnak tűnik, de vulkanikus kőzetek ezek, melyek egyáltalán nem fognak. Páran már fürödtek, mi azért még hidegnek éreztük a dolgot, de nagyon jókat ejtőztünk a parton. Itt töltöttük az estét...persze buli...Piscola.....másnap délben kelés aztán haza.

Temuco album

Pucon album

Ha a spanyolom feleannyit fejlődött volna, mint amennyi élményt itt megéltem, mint ahány helyen jártam, már perfekt lennék. Sajnos egy kicsit ez megrekedt, de majd beindul. Nincs sok gondom a kommunikációval és ez a lényeg, a többi majd ragad. Mint a bélyeg...(reméljük nem mint az emlegetett borítékokon).

Hamarosan jelentkezem majd egy "sportos" bejegyzéssel, illetve ígérgettem már többeknek egy "étkes" írást is. Rajta leszek!!! Addig is BUÉK nektek még egyszer! Engem elkapott egy indián lány (nem Pocahontas) és nem nagyon enged a szorításából ami persze nem baj, de márciusban nem lesz egyszerű ez....addig viszont "öröm és bódottság"!

HASTA LUEGO!!!!!!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.